Vége a pazarlásnak?

Az Energia Klub az energiatámogatásokról

Az Energia Klub éves jelentése szerint a tavalyi év a pazarlás végét jelentheti. Az energiafogyasztás csökkenése ugyan a válság számlájára írható, de van remény arra, hogy a kedvező folyamatok folytatódnak. Ugyanakkor egy év alatt több mint 80 milliárd forinttal támogatta az állam a lakossági energiafogyasztást, míg tudatos energiagazdálkodással összefüggő beruházásokat mindössze 10 milliárd forinttal támogatott.

Nyerni a nappal, széllel, földhővel, vízzel és biomasszával
Magyarország napnagyhatalom … lehetne! A napenergia hasznosításában rejlő lehetőségeink
ugyanis jóval kedvezőbbek, mint a jelenleg Európa nap-eminensének számító Németországéi- állapítják meg az Energia Klub munkatársai.

Reményeik szerint ugyanakkor hamarosan az elektromos áram és a meleg víz meghatározó hányadát állíthatjuk elö megújuló erőforrásokból. Hamarosan, mert a jelenlegi szabályozási környezet egyelőre inkább gátolni látszik terjedésüket.

2008-ban több mint 80 milliárd forinttal támogatta az állam a lakossági energiafogyasztást, miközben a tudatos energiagazdálkodással összefüggő beruházásokat mindössze 10 milliárd forinttal támogatta. Az elmúlt hét évben (2003 és 2009 között) az állam közel 600 milliárd forinttal támogatta a lakossági energiaárakat, ugyanezen időtartam alatt a Nemzeti Energiatakarékossági Programra csupán kevesebb mint 10 milliárd forint jutott.

Ösztönzött pazarlás – visszafogott hatékonyság
A fenti címmel külön tanulmányban foglalkoznak az Energia Klub munkatársai a megújuló energia támogatásának kérdésével. Véleményük szerint a jelenleg is fennálló gáz- és távhőtámogatási rendszer alapvetően pazarlásra ösztönöz.

Egy 2008-as vizsgálat adatai szerint az ellenőrzött esetek közel 30 százalékában jogosulatlan volt az igényelés. A rendszerrel szemben megfogalmazható másik nagy kritika a támogatás ártorzító hatása. Helytelen jelzést ad a fogyasztóknak, akik így kevésbé érzékelik az energia valós értékét és könnyelműbben, pazarlóbban bánnak az energiával, továbbá kevésbé hajlandóak energia fogyasztást csökkentő beruházásokra. Hasonló hatása lehet a távhő áfája csökkentésének.

Magyarország összes energiafelhasználásának közel feléért, így hazánk szén-dioxid-kibocsátásának tetemes részéért az épületállományunk felelős, ezért kiemelten fontos az épületek energiahatékonyságának növelése és az ehhez tartozó háttéripar megerősítése. Az energiahatékonysági szolgáltatások piaca akkor fog beindulni, ha kellően ösztönzi az állam a lakosságot.

Az ártámogatások jelenleg útját állják az emberek beruházásainak. A tanulmány szerint nem az energia használatát, hanem az energiatakarékosságot kellene az államnak a jelenleginél sokkal jobban támogatnia.