A lakáskorszerűsítés megéri!

Energiaklub Negajoule 2020 kutatás

Az Energiaklub NegaJoule 2020 című kutatásának legfontosabb eredménye, hogy a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén közel felével lehetne csökkenteni. Az összes energiamegtakarítási lehetőség (152 PJ) döntő része (128 PJ) a családi házak esetében lenne elérhető, szemben a társasházak 19 és a panelházak mindössze 5 PJ mennyiségével.

Bőven van mit korszerűsíteni a lakásállományból

Az Energiaklub hazai lakóépületek energiamegtakarítási lehetőségeit feltérképező kutatása nevéül „negajoule” szót választották. E képzeletbeli mértékegységgel utalnak a lehetséges megtakarításokra, jelölik a fel nem használt energia mennyiségét.

Az kutatás a maga nemében egyedülálló: a számításokat nagy mintás, reprezentatív statisztikai adatfelvétel előzte meg. A műszaki vizsgálatok során 74 háztípusra több száz energetikai alapszámítás készült. Miközben lakóépületeink energiafelhasználása teszi ki a teljes magyar energiafelhasználás egyharmadát, eddig csak igen kis arányban történtek energiahatékonysági korszerűsítések.

Kutatásból kiderül, hogy a háztartások mindössze 25%-a szigetelte le épületét és cserélte le nyílászáróit, és csupán 16%-uk újította fel fűtési rendszerét. Lakóépületeink zömében régiek: 61%-uk 1980 előtt épült és csak mindössze 10%-uk az elmúlt 15 évben. A háztartásokban használt fűtési rendszerek is meglehetősen elavultnak, korszerűtlennek számítanak: kb. 37% a konvektorral és/vagy kályhával fűtők aránya.

A konvektoros rendszerek átlagos kora 15, a kazános, cirkós rendszereké 12 év, a távfűtéses rendszereké pedig közel 30 év. A kutatás egy érdekes adata, hogy bár a lakások kb. 80%-ában be van vezetve a gáz, mindössze a háztartások fele fűt csak gázzal, egytizedük vegyesen fával és gázzal melegíti otthonát, és magas, több mint 20% azok részaránya, akik csak fával fűtenek.

A Negajolue 2020 projekt keretében elkészült kutatás legfontosabb célja, hogy az energiahatékonyságban érintett szereplők (főleg a döntéshozók) pontos képet kaphassanak arról, mekkora energiahatékonysági potenciál rejlik lakóépületeinkben. A kutatás eredményei kiindulópontot nyújthatnak a lakossági támogatások kidolgozásában, illetve az energia- és klímapolitika célszámainak meghatározásában.

Az összes energia harmada a lakóépületek fűtésére és meleg vizére megy el

A kutatásban kizárólag az energiahatékony technológiák, beruházások révén megtakarítható energiával foglalkoznak, a megújuló energiák területét nem érintik. Energiahatékonysági beruházásnak tekintik a külső hőszigetelést, a nyílászáró-cserét és az épületgépészeti rendszerek korszerűsítését.  Számításaikban a meglévő épületállományban a helyiségfűtés, illetve a használati melegvíz-előállítás során felhasznált és megtakarítható energiával foglalkoznak.

Fontos céljuk volt, hogy ne csak az elméletileg rendelkezésre álló energiamegtakarítási potenciál, hanem az ebből gazdaságosan kiaknázható energiahatékonysági potenciált is feltérképezzük. Emellett szerettek volna arra vonatkozóan is következtetéseket levonni, hogy a háztartások
beruházási szándékai és lehetőségei alapján mindebből milyen volumenű beruházások és energiamegtakarítások várhatóak.

Eredményeik szerint Magyarország teljes primerenergia-felhasználásának 33%-át (360 PJ) emészti fel a lakóépületek fűtési és melegvíz-igénye. Ennek döntő részét, 81%-át a családi házak energiafogyasztása teszi ki. A lakóépületek fűtéséhez, melegvíz-igényéhez köthető primer energiafogyasztás 68%-át a földgáz-, 28%-át a tüzifa-felhasználás teszi ki.

Amennyiben a háztartások minden rendelkezésre álló energiahatékonysági korszerűsítést megtennének, a felhasznált energia hatalmas részét, több mint  42%-át, (152 PJ-t) megtakaríthatnák. Elsősorban a családi házakban rejlenek hatalmas megtakarítási lehetőségek – ennek oka, hogy a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt.

Több ezer milliárdos összberuházás

A számítások szerint az elméleti-műszaki potenciál 77%-a, 117 PJ még az általuk támasztott szigorú gazdaságossági kritériumok mellett is gazdaságosan kiaknázható lenne, azaz a beruházások révén megtakarított energia költsége a beruházások nagy része esetén meghaladná a beruházások összes költségét. Elgondolkodtató eredmény, hogy a családi házak nagy része számára a hőszigetelés és nyílászáró-csere együttes elvégzése jövedelmezőbb befektetés lenne, mint a hosszú távú banki lekötés.

A teljes műszaki-elméleti potenciál kiaknázása mai árakon számítva közel 7400 milliárd forint értékű beruházást generálna, és ehhez a 2020-ig tartó időszakban évente kb. 330 ezer háztartásnak kellene valamilyen épületkorszerűsítést végrehajtania. Ha az állam ennek finanszírozásában részt kívánna vállalni, akkor ez a minimálisnak tekinthető 30%-os támogatási intenzitás mellett évente kb. 220 milliárd forintba kerülne az államnak.

Ha csak a gazdaságos potenciállal számolunk, ez országos szinten összesen kb. 2400 milliárd forintnyi összberuházást jelentene, amelyhez 2020-ig évente átlagosan 160 ezer háztartásban kellene, elsődlegesen hőszigetelésre és nyílászáró-cserére irányuló beruházást végrehajtani. Ez, 30%-os támogatási intenzitás mellett az államnak évente 85 milliárd forintjába kerülne.

Elemzésük végén az Energiaklub munkatársai megállapították, hogy a háztartások nagy része nem képes finanszírozni nagyobb beruházásokat, még akkor sem, ha a beruházás később gazdaságosnak bizonyulna. Ez értelemszerűen jelentősen leszűkíti a potenciális beruházások számát, és jelzi az állami beavatkozás szükségességét a jellemzően gyenge energetikai tulajdonságokkal bíró lakóépület-állomány korszerűsítésének ösztönzése terén.

Az elemzés számításai és elemzései segíteni tudják a döntéshozókat a lakossági támogatási programok kidolgozásában, illetve a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv átdolgozásában is, amelyet a többi tagállamhoz hasonlóan hazánknak is 2011. június 30-ig kell megtennie.